Mi az iskolaérettség?

Az iskolaérettség fizikai és pszichés alkalmasságot jelent az iskolai elvárásoknak való megfeleléshez. A gyermek akkor fogja sikeresen venni az iskola által támasztott követelményeket, ha a képességek megfelelő fejlettségi szintjével rendelkezik.

Miért fontos mindez?

A gyermek fejlődését legegyszerűbben úgy képzelhetjük el mint egy ház építését. Csecsemőkortól kezdve rakja le a téglákat, melyek szorosan egymásra épülnek. Biztos alapokra van szükség ahhoz, hogy a rá épülő magasabb szintek biztosak legyenek, amire majd a későbbi szintek, az iskolai tanulás ráépül. Ha ebben a rendszerben valahol hiányosságok keletkeznek az összetett folyamatok kivitelezése zavart lesz, mely az olvasás-írás tanulás során mutatkozik meg leggyakrabban.

Az iskolaelőkészítő foglalkozásokon az alábbi képességterületek fejlesztésére kerül sor:

–       a figyelem, koncentráció

–       a nagymozgások (egyensúly, mozgáskoordináció)

–       a finommozgások

–       a grafomotorika

–       a mozgás és a beszéd összerendezése

–       a ritmusérzék

–        a testséma

–       a téri és síkbeli tájékozódás

–        a szókincs

–       a mondatalkotás

–        a beszédészlelés

–       a logikus gondolkodás

–        fonológiai tudatosság

–       a vizuális és auditív észlelés

–       az emlékezet

–       az önszabályozási mechanizmusok (kudarctűrés, kontrollfunkciók)

Mi is történik a Maya Bázisban egy iskolaelőkészítő foglalkozáson? 

Részlet egy szülőnek küldött tájékoztatásomból:

„Szia …! Gyermeked mosolygós, együttműködő,
vidám volt nálam szombaton. Várta a feladatokat, átgondolta és úgy látott neki.
Sorozatokat rakott ki logikai készletből, 2 elemmel hibátlanul (sőt, az utána
érkező kisfiúnak is megmutatta, hogy azt miként kell sorba rendezni). Végeztünk
váltott kéz-láb gyakorlatokat, majd azonos oldali kéz-láb feladatot
(mozgáskoordináció, ritmus és szándékos figyelem fejlesztő hatású). Lapon is
dolgoztunk, ahol hallás után kellett a gyümölcsöt a megfelelő színűre színezni,
majd formákat felismerni a vonatból és megszámolni. Állatkákat is számolt és
bekarikázta a legtöbbet. (matematikai alapfogalmak, több-kevesebb, kör,
négyzet, háromszög). Egyensúlyozott a félgömbön és közben csipeszeket szedett
le magáról és dobálta őket a ládikába. (Finommotorika, egyensúlyérzék, figyelem
fejlesztő feladatok.) Célba is dobált többféle képpen, ami az ügyességén felül
a koncentráció képességét is fejleszti. Mindent egybevéve, jól dolgozott,
minden dicséretet megérdemel. Folytassátok otthon is a nyírást, gyúrást,
színezést. Nagyon sokat javult minden téren (végig be nem állt a szája, annyit
mesélt a kis drága. ) Remélem nem hagytam ki semmit sem.„

 Itt a gyermeknél a fejlődés a szókincs és a

kifejezőkészség bővülésében, a jobb és a bal oldaliság kialakulásában, a
sorozat alkotás szabályainak felismerésében, a színezés precízebbé válásában és
a tartós figyelem növekedésében tapasztalható. Az óvodás gyermek több havi
kitartó munkájának eredményeként már otthon is szívesebben színez és használ
ollót, magabiztosabb gyermek.